Témaindító hozzászólás
|
2011.01.06. 23:26 - |
A Villám törzsének lakhelye. |
[61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
Kényelmesen sétált a csapat macska elé, de majdnem hasra esett, mivel nem nagyon látott az álmosságtól. Meghajolt a vezér és helyettese, majd az orvosmacska előtt. |
- A kém elég kockázatos lenne nem? És ha még is. Akkor olyan macska kell, akit még nem láttak és ügyes, ravasz és óvatos. - Gondolkodott el a nőstény majd helyettesére nézett. - Ötletek, Gyorsfarkú? - Kérdezte, mivel hát ő volt a helyettes. - Várhatunk. - Mondta komolyan Hársfabundásnak. - De fel kell készülni. Nem hiszem, hogy beérik majd csak a Napos sziklákkal. Az is lehet, hogy az csak elterelés lenne. Az biztos amit mondtam. Járőrcsapat és a vadászat. És a biztonság. - Tette hozzá még. Igen jöjjenek. Mi várni fogjuk őket. |
- Vidracsillag kezd komolyan elszállni magától, - nyávogta a fehér orvosmacska idegesen - meg van győződve arról, hogy a napos sziklák az övéké. Először Tigrisbundás, most meg Mókusmancs. Talán, nem kellene megvárnunk, hogy övék legyen a kezdeményezés. Kémet kellene küldeni hozzájuk, nem? |
- Igen Mókusmancsot megölték. És igaz mi lenne rá az okuk? - Gondolkoztam el. - Szerintem kezdjünk készülődni egy csatára. Bármi megtörténhet. Járőrcsapatot küldök a határokra. Ha támadás éri őket fussanak, ne maradjanak ott, nem szabad harcost veszítenünk, de ezt csak akkor, ha sokan vannak. Amint egy Folyótörzsi átlépi a határ, tudjátok mit kell tenni. A kis növendék miatt a bosszú meg fog történni. - Mondtam fagyosan. - Ha kevesen vannak, akkor kérdezzenek, vagy vallassanak Mókusmancsról. Ne indítsunk ki háborút. Támadni csak akkor, ha igazi okunk van rá. Nem szabad vaktában megtámadni mindenkit. A területünkre és annak szélére vonatkozó szabályainkat erősítsük. Mi a véleményetek? |
* |
Gyorsfarok meglátta a vezért és az orvosmacskát.Gyors léptekkel ott temett melletük. -Hallottam,hogy a Folyó törzsiek mególték Mókusmancsot.De mi okuk volt rá? talán készülnek valamire.De vajon mire?- *Megvakarja fülét és a vezérre néz* -Mit teszel most,Azúrcsillag? Mindenesetre nem tetszik a Folyó törzs viselkedése |
- Igen. A folyó törzs nekem is gyanús. - Mondtam elgondolkodva. - Sólyommancs? Ma még nem láttam. Majd megfizetnek Mókusmancs haláláért, de jobb lenne még egyszer megpróbálni beszélni velük. Amúgy nem tudod, mi történhetett vele? Miért ölnék meg? Valami oka,csak kellett, hogy legyen. |
A fehér orvosmacska gyors léptekkel megjelent a táborban, majd pillantása megállapodott Azúrcsillagon, és felé fordult.
- A folyó törzsiek készülnek valamire. - tért egyből a tárgyra - megölték az egyik növendékünket, Mókusmancsot, a napos szikláknál.
- Megpróbáltam beszélni Vidracsillaggal, de meg sem hallgattak.
*Érdeklődve körbenéz*
- Sólyommancs, tudod, a pettyes növendék, visszatért már?
*Megrázza a fejét, és újból a vezérre figyel*
- Nem hinném, hogy ezt a dolgot szó nélkül kellene hagyni… - elgondolkodva elhallgat - megérdemelnének egy komoly válaszcsapást, de… A kérdés, hogy mennyire erős a törzs, veled.
|
Azúrcsillag besétált a táborba, magasra tartott fővel, majd hátrapillantott a másik kettőre. Szemét vidáman szegezte helyettesére. Álma valóra vált, vezér lett. Csak kicsit aggasztotta, hogy Holdbundásról mindenki azt tudja, hogy halott. De úgy gondolta, hogy a törzsnek nem is lenne jó megmondani, mivel a csapat, vezető nélkül maradna, ki tudja meddig és mindenkinek az lesz a legjobb, ha erről nem tud. ~ Meg kell védeni a törzset!~ Gondolta. ~ A Csillag törzs is csak nekem mondta, ha a többieknek is tudni kellene róla, azt a Csillag törzs közölné. ~ |
A növendék megérkezett zsákmányával, amit odarakott a többihez. Magának egy rigót szedett ki és elindult vele.
//Folyt. : növendékek barlangja // |
*Vadmancs idegesen hallgatta Hársfabundást, akinek hangját bárhol felismerte volna... ~ egy növendék... árulás... mindíg a legjobbkor a legjobb helyen! ~ puffogott magában.
- Mért kell annak a dögnek is mindíg engem kiszúrnia? - szólt teljesen halkan, de nem tudta a széltörzsi vezér vajon meghallotta-e... Nem is igazán törődött vele. Elköszönés nélkül, csak egy biccentés kíséretében fordított hátat, és lomha léptekkel indult meg orra után. még maga sem tudta merre megy, de agya lázasan forgott...
~ Ha megint rám szakad az ég, a jópokol sem ment meg a következményektől. Kéne valaki, aki letud kötni, és képes megtanítani olyanokra, amiket még nem tudok... És akinek elég hatalma van ahhoz, de joga legalábbis, hogy harcossá avasson... De ki lehetne az? Senki nem szereti a tiszteletlen és túl aktív növendékeket... Még én is utálnám magam... ~ Megállt egy pillanatra, az ég felé nézett, melynek kékjét most a fák ágai hálózták be. Hátranézett Mosolycsillagra, és megrázta a fejét. Ő biztos nem. Ellenséges törzsi,és amúgy sem túl kellemes az első benyomás amit egymásról kialakítottak...
Egy kis lámpa villant Vadmancs makacs fejében... Ő jó lenne... Eddig is vele bánt talán a legtisztelet tudóbban, és... és... és sajnos valószínűleg megint félreértené... Nem, nem jó... De nagyon más esélyt mivel nem látott, belekapaszkodott a halvány fénysugárba, amit ez a sötét kaland nyújtott neki. És ki tudja mi lessz a vége... ~Mit is mondott? A mező az ő területe? ~*
//Vm el, valami füves területre még passzolom hova ^^ // |
Rózsamancs meghajolt és ő is elment.
// El. // |
- A nyávogó szikla felé ment – nézett a megjelenő macskákra Mosolycsillag – Ködvillám, veled majd még beszélek arról, hogy TE mint keresel egy másik törzs területén, és miért kísérgetsz olyan villám törzsi nőstényeket, akik nem veszik észre, hogy szinte keresztülesnek egy rivális törzs vezérén, de nem most.
*Ránéz Smaragdszemre*
- Cukifalat, biztos vagy benne, hogy amit mondani akarsz Hársfabundásnak, van olyan fontos, mint az, amit ő akar mondani most? Mert akkor ha sietsz, beéred még a szikla előtt.
// Hársfabundás ott lesz //
- Mert ha nem, akkor maradjunk ilyen szépen, és hegyezzük a hegyes füleinket.
|
-Ne Gyorskarmot kérdezd!- *súgta oda Ködvillám Smaragdszemnek* -Gyorskarom
a Szél törzs gyógyítója,nem tudja,hol van Hársfabundás.De gyere csak velem,majd megkeressük.-
*mondta,majd elindultak Hársfabundás keresésére.*
// Smaragdszem,Ködvillám el.// |
-Gyoskarom,nem láttad Hársfabundást errefele?Fontos mondanivalóm van,
amit minél hamarabb el akrok neki mondani.- *Kérdezte zihálva Smaragdszem* |
-Ti kik vagytok?- *kérdezi Ködvillám,miközben végigméregeti Gyoskarmot,Vadmancsot,
és Rózsamancsot* -Az én nevem Ködvillám.- |
Gyorskarom nem találja fontosnak, hogy bármire is válaszoljon, ugyanis mosolycsillag gyorsabb. Hirtelen észreveszi Vadmancsot. Érdeklődve méregeti, de különösebben nem foglalkozik vele.
|
Nem lapulhatunk örökké, - nyávogta Mosolycsillag – de minden előtt kíváncsi vagyok, mit fog mondani. Hátha az igazat. Ha nem, akkor a Csillag Törzs rendelése szerint kénytelen leszek felelöségre vonni. Ami legrosszabb esetben komoly ellenségeskedést fog szitani a törzseink között.
- A jóslat így szolt: „A tél macskáinak utóda romlást, és pusztulást hoz az erdőre!” és a néhai Hermelinbundástól tudjuk, Hársfabundás a tél macskája. És Holdbundás az utóda. Mint ahogy ezt a ti Hársfabundásotok nem tagadta. Ez a jóslatot mi kaptuk, de Hermelinbundás indulatait nézve, ő sem kaphatott kedvesebbet.
*Idegesen a fehér orvosmacska felé néz, aki közben már határozott léptekkel a Villám törzs nyávogó sziklája felé haladt*
|
- Igen. Lehet, hogy a jóslat minket is utol ér. |
*Vadmancs furcsállva vette észre, hogy amióta csak a szél területén járt minden esemény gyökeres fordulatot vett. Bár kissé feszélyezte az ellenséges törzs vezérének jelenléte, de mindezt elnyomta a megdöbbenés és a kíváncsiság...*
- Mi a jóslat lényege? Tudom a ti ügyetek, de mivel idejötetek részben mostmár a mienk is... - Rózsamancsra nézett valami megerősítés félérét, de meglepődött volna ha az tényleg rábólint. Mind e közben azért néha idegesen kémlelt az idősebb orvosmacska felé. Nem volt vele túl jó viszonyban amúgy sem, nem kell még plusz bonyodalom. - És amennyiben nem akartok most rögtön csinálni vele vagy velünk valamit én azt ajánlanám hogy menjünk... Nem szeretem Hársfabundást, de sajnos nem hülye. És előbb utóbb észre vesz minket. Akkor pedig már nem lesz meglepetés a jelenlétetek... |
[61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|