|
Témaindító hozzászólás
|
2011.01.06. 23:26 - |
A Villám törzsének lakhelye. |
[61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
- Nem az a kérdés, hogy miért tenne ilyet, hanem hogy miért ölte meg. - nyávogta Mosolycsillag - Azt hiszem, azért, mert így akarta bizonyítani hogy a Csillag törzs igenis támogatja a … döntését. Pár órája tette, a holdkőnél. Ahol Hermelinbundás számon kérte, hogy mégis hogy gondolta Azt a dolgot, orvosmacskaként. Ezért gondolom, hogy ő végzett az Árnyak törzsének orvosmacskájával, mert túl sokat tudott. Csak valami miatt nem számol velem.
*A tábor irányába fordítja a fejét*
- Valószínűleg mert tudja, nem szokásom beleavatkozni más törzsek ügyeibe. Ebbe sem szívesen, csak… Jóslatot kaptunk. Ami a mi törzsünket érinti.
|
- Nem rég még azt mondtad, hogy Holdbundás Hársfabundás kölyke. Miért ölné meg? |
- Lássuk csak. – nyávogta Mosolycsillag eléggé rezignáltan – Megölte Holdbundást, és szerintem Hermelinbundást is. És orvosmacska létére valahogy úgy jön össze a dolog, hogy ő lesz ennek a törzsnek a vezére. Természetesen csak csupa véletlenből.
- És az orvosmacskám – biccentett Gyorskarom fele – emiatt pusztulásról jövendölt a mi törzsünknek. Illetve igazából a kölyke miatt, ami nem is lehetne neki, mert orvosmacska.
*Ránéz a növendékekre*
- Szóval, nem titeket jöttem megmenteni, csak magunkat. Van elég bajom a Szél Törzsével is. Nem kell nekem még egy. De max kölcsönadom Felhőbundást. Pont nektek való.
|
* ~ Te kis orvosmacska dög hát pusztulnál meg a víz alatt! Illetve ne is... azt sajnálnám... ~ Gondolta magában miután meglegyintette Rózsamancs. Ettől a kis közjátéktól határozottan megdöbbent, így volt ideje saját makacsságán is átnézve újragondolni a szituációt. Dölyfössége alább is hagyott, és ő is közelebblépett az "ellenséges" vezérhez. Nem mutatkozott ugyan be Gyorskaromnak, de üdvözlőleg biccentett felé... Szinte szégyenkezve, alig hallhatón nyávogta Mosolycsillag felé:*
- Sajnálom, de ha az életemre tör egy vadidegen nállam is elszakad egy cérna. Remélem megérted... - Bár hangjában továbbra is némi tiszteletlenség csengett, azért belátta hogy mint Rózsamancsnak, mind a nagyobb nősténynek igaza van... És ez a furcs ügy is Hársfabundás körül... Majd ismét kihúzva magát, de ezúttal már nem feszítve, sőt meglepően lazán állva folytatta - De mitis csinált Hársfabundás amiért most itt vagytok?
|
- A nevem Rózsamancs. - Hajolt meg az orvosmacska elött. |
- Mondtad volna...? - kérdezte aggódva. - Sajnálom Mosolycsillag - emelte fel a hangját - csak egy kicsit nyagyothalló vagyok! - közölte, majd Rózsamancsra pillantott. - Eegen. Különben előbb mutatkoztam be. - mondta egy zavart vigyorral. - Én meg sajnos még nem találkoztam veled.... Nemtudommilyenmancs.
|
Rózsamancs ránézett Mosolycsillagra. - Köszönöm a tanácsodat! - Nyávogta, majd közelebb lépett Gyorskaromhoz. - Gyorskarom, ugye? Láttalak a gyűlésen. |
- Azt hittem, őt elkapod te… - nézett Mosolycsillag a közben a táborba bemasírozó Hársfabundás után – De már mindegy. Akkor a Villám törzseikkel egyszerre tudjuk meg, hogy mit akar kezdeni most már…
|
Gyorskarom zavartan állt a magas fűben. // Csakhogy ne kelljen végigolvasnom ezt a sok szöveget ^^" // Látta ahogy hőn szeretett vezére az egyik növendékre ugrik, majd egy másik is megjelenik. - Meow. Izé. Mosolycsillag, nem Hársfabundással kéne elbeszélgetni, mihelyett itt vesztegetjük az időnket? - kérdezte szerényen. - Különben üdvözöllek benneteket, növendékek! Gyorskarom vagyok a Szél törzs gyógymacskája! - dorombolta.
|
- Bátor cica vagy, de ez nem megoldás – nyávogta Mosolycsillag komolyan – Sajnos, ha igazam van, Hársfabundás pont olyan elszánt, mint te. Lesz vele elég gondunk. Ráadásul, - sóhajtotta – hacsak nincs valami tényleg jó magyarázata a dolgokra, te leszel a törzsed orvosmacskája. És egy orvosmacskának félre kell tennie a személyes ellenszenvét.
*Pillanatra elhallgat*
- Vagy éppen a túlzott rokonszenvét.
- Amúgy megértem, hogy nem rajong értünk. Nem túl helyes dolog hogy itt vagyunk. De nem tehettünk mást.
|
- Szerintem nagy baj lesz még ebből. - Nyávogta kolyan, majd osétált Mosolycsillag elé, de még elötte jó nagyot lekevert a mellette álló macskának, Vadmancsnak. - Veletek vagyok abból a szempontból, hogy ezt csináljátok ki! Megérdemli. - Nyávogta dühödten, majd kivillantotta fogait, Vadmancsnak. - Én nem olyan vagyok, mint Hársfabundás, én kiállok magamért és ha kell, bedörzsölöm a karmom a tiszafa levelével és akkor úgy foglak szétszedni! És ha tudni akarod, te vagy egy faagy, mert melyik egéragyú akarna egy ellenséges vezérrel ilyen barbár, kutyamódra feleselni? Mosolycsillag jó vezér, ha éppen nem akar megölni senkit. És ha így mersz beszélni, akkor te leszel a következő hulla a tónál! Légy boldog, hogy befogadtunk, de ha csatát szabadítasz ránk, akkor nem fog ez így lenni!
// Tényleg megmeri tenni.// |
- Sajnos, azt kell mondanom, semmi sem támassza alá azt, amit te mondasz. – nyávogta Mosolycsillag kedvesen – elmondok egy lehetséges változatot. Tegyük fel, több eszem van, mint amit ránézésre gondolsz, kedves növendék, és nem egyedül jöttem be a táborotokba. Nyugodtan feltételezhetjük azt is, hogy tudok Hermelinbundásról, és már a Árnyak törzse is tud. Ezt figyelembe véve, komolyan elgondolkodhatsz egy olyan lehetőségen, hogy már most komoly bajban vagytok.
*Tovább mosolyog*
- Nem tudod, mert nem vagy még elég bölcs, de senki sem támadná meg a Szél Törzset. A Holdkőhöz csak rajtunk keresztül lehet eljutni. És amíg odaér, rengeteg rossz dolog érheti a macskát…
*Ránéz Rózsamancsra*
- Holdbundás Hársfabundás és Fehércsillag fia. Szerinted, mire számíthattok? Komolyan.
|
*Mindeközben a másik növendék beszélt, Vadmancs figyeme nem lankadt. Agya is pörgött.... Az a másik feltehetően vagy magasrangú harcos, vagy egy orvosmacska... Hársfabundás orvosmacska... És ez a dög itt előtte vezér... Ha hársfabundás feltatja Mosolycsillagot, amíg a két növendék megtépi az orvosmacskát, utánna együtt valószínűleg lenne esélyük a vezér ellen... De ha ellehet, ő igyekszik elkerülni a harcot.
Inkább csöndesen, minden zaj nélkül hátrálni kezdett... Majd megállt.*
-Többet tudunk mint te magad? - Mosolyodot el magában, de kifelé nem merte mutatni...- Lehet hogy területsértést követtem el, de nem törtem senki életére... Csak kis kandúros kalandvágy... És te is itt vagy! - Fújt idegesen és csöndben. - Nyilvánvaló hogy nem a gyengét pusztítja el előbb... Egy erős törzs nagyobb veszély és egy harc akár még a vezérnélküliekkel is legyengíthetné, megtizedelhetné az Árnyat... Ezt nem kockáztatnák. Ti, Szélcsendiek egy orvosmacskával , és jelentős fenyegetéssel vagytok irántuk. Ha akarnak, minket elsöpörhetnek később is... Neeeem... Kis vezérke, neeem! Ezt egy valamirevaló taktikus se kockáztatná meg... - könnyedén rózsamancs mellé szökellt, olykor szándékosan megzizzentve egy-egy levelet. Lesunyt füllel állt meg mellette. Nem ismerte eléggé a mellette álló orvosmacskajelöltet. - Átlátod amit mondani akarok, vagy ismételjem meg leegyszerűsítve a te könnyelmű szintedre? - Nyávogta halkan, és ismét nem túl tisztelet tudóan. Pedig már kezdte án honorálni a másik vezért. Nem félelemből, hanem annak részleges tisztaságából. ~ Vajon tényleg nem ölne ha nem lenne muszály? Vagy csak önmagam csapom be ismét? ~ Az erdei veszélyről azonban nem akart többet mondani. Névtelen azt mondta attól félnek, megtalálják őket. tehát minnél többben ismerik a titkukat, akárkikét is, annál nagyobb a valószínűsége hogy baj lesz. Annyira azonban jó volt a tudás, hogy a halál torkából kivakarja Vadmancsot.*
|
- Kérdezni akartam, hogy miért van Holdbundás szagod. - Nyávogta, majd elgondolkodott. - Szerelmi kalandok??? Törvényszegés??? Megkérdezhetlek, hogy meséld el mi a nyavi dolog történik? Egy orvosmacskának úgy sem lehet kölyke! Vagy is lehet, de az nem túl jó. |
- Nyugi kölyök, - nyávogta Mosolycsillag – úgy tűnik, te már jobban tudod, mire készülök, mint én. Fogalmam sincs, mit kezdjek a ti Hársfabundásotokkal.
*Meglepetten felnyikkant ahogy Vadmancs a hullát említette, de gyorsan összeszedte magát*
- Egy kérdés, és pár tény. Kérdés: mit kerestél Te ott? Tény, eléggé sok macska tudja bizonyítani, hogy Hársfabundás látta utoljára Hermelinbundást. És ugyancsak tény, hogy úgy tűnik, vezér, és helyettes nélkül maradtatok. És az is tény, Aprócsillag eléggé okos ahhoz, ha már mindenáron harcolni akarjon valakivel, inkább egy vezető nélkül maradt csürhét zavarjon szét, mint hogy belekössön a Szél törzsbe. És természetesen a Szél törzs minden segítséget megadna neki, hogy ezt a szégyentelen dolgot, hogy az ő területükön történt a dolog, elfeledtessék.
*Kedvesen mosolyog*
- Mit is mondtál a két ellenségről?
*Pár pillant múlva komoly arcra vált, és valódi meglepetéssel megkérdi*
Egyébként milyen „furcsa veszélyről” nyávogsz? Csak elmondom, hogy Nálunk, minden a legnagyobb rendben, olyan pici gondokon kívül, hogy az orvosmacskám pusztulásról kap üzenetet a Csillag Törzstől, a ti orvosmacskátok hülyesége miatt.
*Ránéz Rózsamancsra*
- Nekem elég, ha nem csődítesz ide minden macskát. Az, hogy mi történik majd, ha a Csillag Törzsbe kerülök, jelen pillanatban a legkevésbé sem izgat. Ha érdekelni kezdenek ezek az elvont dolgok, először is azt fogom megkérdezni Gyorskaromtól, hogy mire számíthat egy Hársfabundáshoz hasonló törvényszegő orvosmacska növendéke. Gondolom, nem igazán mesélt neked a szerelmi kalandjairól… Kíváncsi vagyok, hogy számol el Holdbundás hiányával. És, ezért jöttünk. A vezéred miatt.
*Visszanéz Vadmancsra, és gúnyosan megjegyzi:*
- Nyugodtan leereszthetsz, kölyök, mert ha még tovább feszítesz, agyvérzést kapsz. Persze csak ha rendelkezel az ahhoz szükséges szervvel. |
Rózsamancs meghajolt a vezér előtt, majd nyugodtan megszólalt. - Engem nyugodtan megölhetsz. Nem én járok majd rosszul a kilenc élet végén. A Csillag törzset szolgálom, ahogyan minden macska. Egy élet, hóbortból való kioltása az egyik legnagyobb bűn. Csatában, nem hóbort, de akkor is baj, mivel az élet szent, de ha nincs más választás, vagy te, vagy az ellenség egyértelmű. És neked is okosan. Én nyugodt vagyok. Nem szokásom sikítozni, sem segítségért ordibálni, úgy is idejönnek. De ezt komolyan gondoljátok? A tábor közepén titokban átsétálni? Mindenki lát, mindenki hall... Jó döntés? - Kérdezte komolyan. ~ A Csillag törzs, hogyan adhatott egy ilyen sötét léleknek kilenc életet, hatalmat? ~ - Ha fontos dolog, miért menekülnétek és miért fenyegetőztök? |
-Aha, jó... - Nyávogta alig hallhatón miközben felállt. Bár érezte hogy gáz van, Hársfabundástól jobban tartott mint Mosolycsillagtól. És ez viselkedésén, tiszteletlenségén is érezni lehetett. Könnyedén hátatfordított a Széltörzsinek, és csöndes léptekkel haladt a másik iráányba... - Kit zavar az, hogy megakarjátok ölni törzsem orvosmacskáját... Jelenleg egy árnyéktörzsi magasrangú hulla fekszik a területeteken, a tó mellett nemmessze... - Visszanézett. Nem mintha messzire jutott volna a valószínűleg mélységesen meglepett Mosolytól. - Az árnyék törzs komoly ellenfél... Nemtudom, vajon keresik-e már a társukat, de ha megtalálják biztosan élvezni fogják a Szél szélnekeresztését... - Nyugodtan emelte fel fejét, szinte nevetett. De nem akarta hogy törzse orvosmacskája felfigyeljen rá... - Azt se tudom, vajon kell-e ilyen vészterhes időkben a törzsednek egyszerre két ellenfél is... - Hangja bársonyos volt, és vérlázítóan nyugodt. Vadmancs kényesen ügyelt arra is, hogy ne hágja át amit a másik macska mondott neki. Fesztelensége ellenére szeretett volna még élni. És ha elég nagyra nő, megbosszulni ezt a pillanatot... Ha ... *
- Nah idefigyelj, te tej nyaló! Lehet hogy csak Növendék vagyok, de nem hülye. Biztos vagyok benne, hogy nektek is feltűnt a furcsa veszély az erdőben, és van elég bajotok még két ellenfél beszerzésén kívül. Ha most elindultok a tóhoz, talán még megtaláljátok a hullát, és időben eltüntethetitek. - Komoly hangját csak ideges tartása és a szemmében csillanó vadság ellensúlyozta. Szerencséje volt, hogy mindenbe belekeveredett és most talán tudott annyit, hogy életben maradjon. - Amúgyis. utánna is ráértek kicsinálni őt, és én se okozhatnék nagy kihívást.
* ~ Óh de még milyen kihívást is okozhatnék! De ahhoz egyelőre jussak ki ebből élve... ~ Most teljesen szembefordult az ellenséges nősténnyel, várta annak reakcióit. Bár tudta, hoogy a tiszteletlenség kínos határait feszegette, és ezúttal egy másik törzsivel, de amennyiben az nem annyira felelőtlenül ostoba, vagy nem tud nálla többet, esélyes hogy még ezzel is ép bőrrel, de legalábbis kisebb karcolásokkal kikerül a helyzetből. ~ Ha felmerül benne, hogy határsértést követtem el, akkor pedig könnyen rávághatom hogy nincs bizonyítéka, nem nem... Akkor cselnek nézné Hermelinbundásra való utalásomat... Akkor rávághatom, hogy most ő is itt van... Ha pedig mégis az életemre tör, Hársfabundásnak még mindíg tudtára adhatom az ittlétüket... Akármennyire is utálom... ~
A sűrűn át a napfény halovány volt, de Vadmancs ezüstös bundáján ígyis örömtelin játszott. Kihangsúlyozta idegességtől feszülő izmait, és a karmai által vájt méretes árkokat is felnagyította. Kölyök létére veszélyes ellenfélnek mutatkozott ebben a harcias kiállásban, főleg hogy ő maga már szinte ereje teljében lévő kandúr volt.. Hiába állt élet-halál küszöbén (ismét) büszkesége még mindíg ugyan az maradt. És konok feje nem engedett feltétel nélkül a nőstény szavainak... Hiszen csak perceket ígért amúgyis... *
|
~ Növendéktalálkozó? ~
- Neked is szól, fiatal orvosmacska. Nagyon fontos dolog miatt vagyunk itt, és nem akarunk felesleges gondot. De ha visítani kezdesz, és idecsődíted az egész tábort, legalább két növendéket fogtok siratni, azt megígérem – nézett komolyan Rózsamancsra a vezér, miközben lábát nem vette volna le a másik növendék fejéről – Legyél nyugodt, mielőtt biztonságosan elmenekülnénk, még lesz időnk végezni veletek. Szóval, csak okosan.
|
- Mosolycsillag? - Kérdezte meglepődötten. |
~ Legázolt egy vihar törzsi növendék. ~
*Futott át Mosolycsillag fején, ahogy követte az ijedten arrábbugró növendéket, majd odasuttogta Gyorskaromnak:*
- Tied a fehér patkány.
*A következő pillanatban Vadmancs előtt termett, mancsával szinte kedvesen belenyomta a fejét az avarba, miközben kedvesen a fülébe nyávogott:*
- Mosolycsillag vagyok, a Szél törzs vezére. Szóval legyél jó cica, és nem kezdj el hangoskodni, jó? És akkor talán megéred a következő perceket is. Most szépen elengedlek, te pedig szép csöndben azt csinálod, amit mondok. Ellenkező esetben, bármenyire is sajnálnám, kibeleznélek. Rendben?
|
[61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
