Témaindító hozzászólás
|
2011.01.05. 23:23 - |

Az orvosmacska helye, ha bajod van, gyere. |
[43-24] [23-4] [3-1]

- De. – nyávogta a növendék-vezér – Csak úgy tűnik, hogy a földi macskák mást szeretnének. De most komolyan, hogy vezethetném én a törzset?
*Kedvesen ránéz*
- Nem kevernél nekem valami ellenmérget? Tudod, rettentően bosszantó itt feküdni. És meg a fülem is viszket… |

-Szia! Én Feketemancs vagyok. De, beszélgethetünk. Szóval, a csillag törzs nem fogadott el vezérnek? |

- És van valami ötletetek, hogy mit akartok kezdeni velem? – hallatszott a hang Feketemancs mögött.
*Holdbundás ugyanott feküdt, ahol legutóbb, ugyanúgy, ahogy volt, de élénken csillogó szeme elárulta, nagyon is magánál van.*
- Nyugi, nem tudok mozogni – nyávogta a helyzetéhez képest nyugodtan, és kedvesen – de magamnál vagyok. Valószínűleg amiatt a rengeteg egyéb gyom miatt, amit Hársfabundás etetett velem még reggel.
*barátságosan pislog*
- Holdbundás vagyok. Nincs kedved beszélgetni? Csak mert nekem nem sok kedvem van a falat bámulni, mint ahogy Mókusmancs csinálja…
|

*Feketemancs vigyorogva áll a háttérben, majd ezt válaszolja tanítójának*
-Oké, akkor vigyázok rájuk. De ha felébrednek és megölnek az nem az én hibám. *mondja viccesen, majd hátramegy gyógynövényeket kevergetni.* |

// folyt ott // |
- Semmi változás. – nyávogta Mosolycsillag – a szürkébbik félhulla, a bundásabb meg még mindig nincs képben, nem ezen a világon jár.
*Megrázza a fejét*
- Na jó, menjünk. Rossz nézni ezeket a szerencsétleneket.
// El… Villám törzs… tábor. //

|
A kandúr elvigyorodik. Figyelmen kívül hagyja a bántó szavakat, majd vezéréhez fordul. - Indulhatunk is! - közli vigyorogva, majd növendékére pillant. - Nem kell rájuk különösebben vigyázni, de jobb, ha itt maradsz. Addig kevergess, kutyulgassd a zöldeket.

|
*Mókusmancs érdeklődve figyeli vezére ténykedését majd nekiáll gyomot rágni. Miután végzett vele, felkell, és töretlen lelkesedéssel közli*
- Rám ez nem hat.
*Hirtelen kitágul a pupillája és meredten nézi a szemközti falat. Pislogás nélkül. Meredten. Sokáig.*

|
*Holdbundás arcán valami beletörődött mosollyal nekiáll rágcsálni a gyomot.*
- Finom, persze… Ha neked ez finom, már értem mitől olyan fura a képed.
*Lenyeli az utolsót is az adagjából, majd érdeklődve megkérdezi*
- És akkor most van ásva egy gödör amibe bele kellene feküdni, hogy még azzal se fáradj?
*Elindul, majd egy oltári nagyot zakózik a saját lábában*
- Ez vicces. Egy picit sem fáj. Jó cica leszek, és nem mozdulok, jó?
*Becsukja a szemét és alszik*

|
-Rendben, na... - morogja keserűen. Néha valami színt is akar vinni ebbe a monoton világba. Így keservesen sétál a gyógynövényekhez. Matatt odd egy ideig, majd néhány füvet dob Holdbundás és Mókusmancs elé. - Egyétek meg. Finom. Komolyan. - bíztatja őket a gyom elpusztítására. - Kis tudatmodosító szer. - vigyorog gonoszul, majd megrázza a fejét. - Teljesen bió, nem fogtok belehalni, ígérem. De, ha mégis, akkor ez van. - mosolyog továbbra is. - Nugyi, tényleg. Nem lesz semmi baj!

|
- Komolyan mondtam azt a füvet – nyávogta Mosolycsillag – minél kevesebben tudják, hogy ezek ketten itt vannak, annál kevesebben tesznek fel kérdéseket. A óvodába meg túl nagyok lennének amúgy is.
- Nekem semmi szükségem az általad megjósolt pusztuláshoz, de nem fogom megölni ezt a kölyköt holmi jövendölés miatt. Pedig komolyan az lenne a legegyszerűbb. Szóval jó cicák lesznek és megeszik, amit adsz nekik. Azért maradjanak életben.

|
Az orvosmacska vonakodva pillant vezérére, majd Holdbundásékra. - Hát, nem tudom... - motyogja halkan. - Feketemancs elbírsz velük? Vagy adjunk be nekik egy kis nyugtatót, bár akkor unatkozhatsz ittmellettük és hallgathatod a holdkóros szövegeiket. - mondta keserűen. - És, ha bedugnánk őket az óvodába? Vigyázna rájuk egy királynő? Egyátalán, van a törzsnek egy királynője?

|
- És akkor ki fog vigyázni ezekre? – nyávogta Mosolycsillag – gondolj bele, hagyunk itt neked egy macskát, akin vagy nyolcszor kipróbálhatod a „lehet, hogy halálos” keverékeidet. Hát nem jó ötlet?
- Na de komolyan. Nem tudom, magukra hagyhatjuk-e őket. De Gyorskarom az orvosmacska, szóval, felőled ő dönt.

|

*-Jöhetek veletek?- *kérdezte* |
- Most? – tette le a másik vezért – most jön az, hogy ezek itt ketten teljesen véletlenül, minden tiltásunk ellenére bekajálnak valamit a füveid közül, ami pár órára kiüti őket.
*Biztatóan a növendékekre mosolyog*
- Mi pedig, kedves orvosmacskám, átnézünk a Villám törzshöz. És kiderítjük, mi folyik ott.
~ A Csillag Törzs akaratából… ~

|
A törzs apraja nagyja, s pár Vihar törzsi is megérkezett az apró barlangba. Mikor Gyorskarom megérkezett a barlangba, letette Mókusmancsot. - Pföh - köpte ki a szőrcsomót. - Nehéz vagy, kölyök! Le kéne fogynod! - vigyorogta, majd a vezérre nézett. - És most?

|

*Felébredt, gondolkozás nélkül megfgott egy gyógynövényekkel teli nejlonzacskót, és futott, ahogy tudott*
//Folyt: Csillag Törzs, Holdkő |
- Feketemancs! – Hallatszott a hang – miért alszol, mikor a törzsed halálos veszélyben van?
*Hirtelen egy kihalt pusztaság képe jelent meg előtte, rajta fehér csontokkal. Első ránézésre nyúlcsontok, aztán rádöbben, macskacsontok.*
- Ne bízz meg a kölyökben! A barátsága a pusztulást hozza rátok!
//Álom vége.// |

*gyorsan visszafut* ~Dehülye vagyok -.- Most válogattam szét egy csomó növényt, és mégtöbb???~
*leült és elaludt* |

*Feketemancs besétált, majd különválogatta a földön lévő növényhalmot és a raktárba vitte őket. Kicserélte a fekhelyeket és kitisztított mindent, mert ő márcsak egy ilyen tisztaságmániás orvosmacskanövendék. Minden rumlit elpakolt, majd ezt gondolta: ~Alig van már gyógynövény itt. Azt hiszem megyek és szerzek egy picit~
//El// |
[43-24] [23-4] [3-1]
|